Saját anyagom, hogy miért is nyílt a szalon Rozál, vagyok Biatorbágyról 46 éves, vagyok 15 éve, küzdök a súly problémám miatt. Sajnos mozgással nem tudtam leküzdeni, mert egy sajnálatos baleset folytán mozgásszervi problémáim vannak. 2006. 02. havában mikor a mérleg 89,9 kilógrammot mutatott megijedtem. Hiszen itt az újév fogyókúra mindenféle súlycsökkentő szerekkel, diétákkal, de amit lefogytam egyik héten, másik héten visszahíztam. Márciusban ismerkedtem meg a Miaomei egészség megőrző rendszerrel. (tovább…)

2008. júniusában találkoztam Temesváriné Rozállal egy rendezvény kapcsán. Abban az időben borzalmasan rossz állapotban voltam. Túlsúllyal, mozgásszervi problémával, általános rossz közérzettel küzdöttem. Mivel egy nagy céget vezetek, pihenésre, életmód változtatásra időm és módom nem volt. Nap mint nap csak egyre nehezebben kezdtem a napot, és soha nem akart vége lenni. Mindenféle rossz gondolat is foglalkoztatott- nem volt élni kedvem. Mivel 7 éve egy vastagbél daganatos betegségen estem túl, körítve kemoterápiával és 5 műtéttel- azt hiszem érthető is volt az állapotom. Ebben a helyzetben találkoztam Rozállal, aki látva kínlódásomat- javasolta, hogy keressem fel a Biatorbágyi Aranysárkány szalont- ahol megpróbálnak segíteni rajtam. (tovább…)

Kedves Csengerújfalusi-Osváth Jánosné!

Elnézését kérem a zavarásért, de a Biatorbágyi ,márciusi Krónikában megjelent egy cikk, amit Ön írt.
Mivel Ön megtapasztalta a masszázsszalon jótékony hatását, így szeretném megkérni , hogy egy kis további felvilágosítással szolgáljon.
A nagyobbik lányomnak lenne szüksége erre a kezelésre egészségileg és esztétikailag. (tovább…)

Köszönöm sorait. Megpróbálok válaszolni a kérdéseire:

Egy kúra ami egy hónapos intenzív kezelésből áll kb. 100 ezer forint.

- A javulást én már az első héten megtapasztaltam. Nem mondom, hogy az első pár nap könnyű volt, de mivel napról napra könnyebben éreztem magamat és a súlyom is elindult lefele, kitartottam. Persze az első pár napban a felesleges víz megy el az emberből, de az sem kevés. A víz távoztával könnyebb máris a mozgás, rögtön lazábbak lesznek a ruhák,- nálam még egy csoda történt- nagyon keveset és rosszul aludtam, és egy hét után már jókat és mélyen tudtam aludni. Ezáltal pihentebb lettem. (tovább…)

Feltételezem, azért olvasod ezt a szösszenetet, mert vívódsz,- belefogj-e egy újabb, ki tudja hányadik fogyókúrába
Nos, ha már engem olvasol, engedd, hogy bemutatkozzam: az a kedvesen mosolygó nő itt a lap oldalán én vagyok. Áginak hívnak, és mainapság azt mondanák rólam udvariasan, hogy az érett korosztályba tartozom. Nincs ezzel semmi bajom, mint ahogy azzal sem volt túl sok az elmúlt 20-30 évben, hogy alkatilag szintén udvariasan teltnek tituláltak. A probléma az volt, hogy egyre teltebbé váltam, ami nem ártott a kedélyemnek, de így az ötödik x után elkezdett ártani a lábamnak.
Na persze hazudnék, ha azt mondanám, sose fogyókúráztam. Inkább azt mondanám, hogy nem volt olyan év, amióta a gyerekeim megszülettek ( nem most volt) hogy valami csoda dolgot ki ne próbáltam volna, mert persze attól, hogy gömbölyűen is szerettek, akik fontosak voltak nekem, – azért a Cindy Crawford nekem egy kicsit jobban tetszett.
Na szóval, fogytam-, de sose eleget, aztán még többet híztam. Már épp feladtam volna, amikor jött ez a láb dolog. Mármint, hogy elkezdett nehéz lenni a pörgés-forgás, guggolás a sziklakertben, szaladgálás a lépcsőn föl-le, gyaloglás a hóban, séta a dombokon, hogy a táncról ne is beszéljünk. Ez tette be a kaput. (tovább…)